Útra keltek már a költöző madarak és a természetszerető ember is érzi, hogy közeledik a tél; a növények többsége ilyenkor lehullatja a lombját, behúzódik és félálomban várja a tavaszi ébredést, a kikeletet. A nálunk fészkelő énekes madarak is nehéz hónapok elé néznek, nagy szükségük van az ember segítségére.
Figyeljünk a madarakra
A nyár folyamán nagy segítséget kapunk az énekes madaraktól: ezrével szedik össze a levéltetveket, a bogarakat, a hernyókat, a földi bolhákat és egyéb kártevőket és ezzel megkönnyítik, hatékonyabbá teszik a kártevők elleni küzdelmünket. A most következő, téli hónapokban kell ezt az önkéntes segítséget meghálálni nekik.
Októberben már a téli menedékhelyükre húzódtak a rovarok, egyre kevesebb az ehető bogyó, a tápláló hulladék a kertekben, a madarak most etetésre várnak, mert e nélkül folyamatosan felélik tartalékaikat és elvándorolnak, vagy elpusztulnak. Kezdjük meg tehát a madarak rendszeres etetését, mert ők megtanulják, hogy hol és a nap melyik részében jutnak táplálékhoz, és ha ez elmarad, akkor más otthont keresnek maguknak, vagy (rosszabb esetben) éhen vesznek.
Erjed a must, készül a pálinka
Október utoljára kierjedt a must, véget ért a zajos erjedés és az azt követő utóerjedés is. Ilyenkor kel hozzálátni az újbor első fejtéséhez, mert a keletkezett seprőben igen sok, könnyen bomló fehérje van, amely a bor romlását, beltartalmának csökkenését okozhatja. Az egészséges újbor fejtését a külső levegő kizárásával kell végezni, a penészes, dohos bornak levegőztetésre van szüksége. A fogadó edényt nagyon alaposan át kell mosni, ki kell szikkasztani és le kell kénezni. Ügyelni kell arra, hogy munka közben az erjesztő edény aljában összegyűlt seprő ne keveredjék fel!
A fogadó edényt teljesen meg kell tölteni és a borhoz 100 literenkint 20-50 gramm borként kell vegyíteni. Penészes szőlőből nyert borhoz ennél több borkén is szükséges lehet, de ennek mennyiségét célszerű laboratóriumban meghatározni. A fogadó edényt légmentesen kell a dugóval lezárni.
Az első fejtésből 5-8% seprő keletkezik, amelyet fogyasztásra alkalmas borrá lehet kezelni, vagy pálinkává lehet párolni.Késő ősszel, kertes környéken járva, gyakran erős, erjedő szagra figyelek fel, amely a fák alatt rothadó, penészedő, hullott gyümölcstől származik. Sajnálatos dolog, hogy egyes termelők nem szedik le az érett szilvát, almát, körtét, hogy abból lekvárt, dzsemet készítsenek, vagy pálinkát főzzenek, hanem hagyják a korona alatt tönkremenni! Pedig ebből a gyümölcsből – ha már közvetlen fogyasztásra nem is alkalmas – még értékes pálinka főzhető.
A teljes leírást Bálint Gazda hivatalos oldalán olvashatják!
